Tehát, ha kell a papír, akkor orientálódj így, és ne össze-vissza tanulj, mert -ha hiszed, ha nem-, nyelvtudás általában nem egyenlő a vizsgaképes nyelvtudással!
Tehát, ha kell a papír, akkor Neked vizsgaképes nyelvtudást kell szerezned. Ha pedig tárgyalóképes nyelvtudást szeretnél, akkor tanulj aszerint -például hallgass több hanganyagot, beszélj többet, mégha kevésbé helyesen is nyelvtanilag, stb.
Miért van ez a kettősség?
Mert hiába lesz majd esetleg papírod, plecsnis bizonyíték -nevezd annak aminek akarod-, arról hogy Te mondjuk középfokú nyelvvizsgát tettél, jön a másik megmérettetés. Tudom, már ki is találtad.
Igen, igen, ez az, vagyis az állásinterjú bemutatkozás, stb.
Itt aztán biztosan nem hivatkozhatsz a papírjaidra! Vagy tudsz, vagy nem. Képes vagy megfelelő szinten és magabiztosan az igényelt, vagy megjelölt idegen nyelvből kommunikálni, vagy sem, És van itt még egy huncutság, itt aztán nem nyelvtanárok döntik el ezt a kérdést. Itt aztán többet ér a dolog másik fele és nem a nyelvtani ismeret, nyelvtani pontosság.
Tehát „két legyet” kellene lecsapnod egyszerre, vagy előbb az egyiket, aztán a másikat, de így hosszabb időt kell ráfordítanod. Ezért találkozunk mi olyanokkal rendszeresen akik, hol az egyikre, hol a másikra készülnek, hogy megfelelő tunningot kapjanak.
Viszont legyen a célod; „két legyet egy csapásra” és ne tökölj a nyelvtanulással.
Tudod hogyan?
Mi megmutatjuk!
Gyere el ingyenes bemutató óránkra és bizonyosodj meg róla magad!