Mit csináljon a gyerek nyáron, vagy mit csináljak a gyerekemmel nyáron? Ugye abban egyet fogunk érteni, bármit is tanul a gyerek bármilyen eredménnyel is, vajmi keveset fog érni idegen nyelvtudás nélkül. Viszont a nyár meg a tanulás típusú feladatok, hát enyhén szólva sem kívánatos párosítások az iskoláskorúak számára.
Történetünk tavalyelőtt, nyár elején kezdődött, amikor is egy édesanya arra az elhatározásra jutott készülve az érettségire, hogy középiskolás fiának -az iskolától eltérő, persze annál jóval hatékonyabb- nyelvtanulási lehetőséget keres. Anya és fia megbeszélték a dolgot, merthogy a nyár általában szünidő, vakáció és ha ettől eltérő, ráadásul kvázi tanulás típusú feladatot kell felvállalni, akkor jobb a megértő, a belegyező, a támogató magatartás, mintsem az ellenkező vagy épp ellenálló. A 17 éves középiskolás fiúnak testvére is van, ő 13 éves és tulajdonképp a story róla szól. Az ő nyelvtanulása -tanulva a nagyobbik példáján, hogy korábban kell elkezdeni- nem elsődleges, inkább csak olyan kiegészítő célja volt a mamának, ha megtetszik akkor inkább menjen mind a kettő együtt egy helyre. Az édesanya nem iskola típusú, hanem inkább alternatív megoldásokban gondolkodott, mert mégis csak nyár van és vakáció. Így talált rá a Brainturbora, ahova el is mentek így együtt hárman. A nagyobbik iskolájában angolt tanult, a kisebbik pedig németet.
A történetünk a vidéki nagyváros Brainturbo Labor vezetőjének tollából így folytatódik:
Gondoltam megosztom veletek…
Nyári szünetben járt hozzánk egy testvér pár, egy 13 éves németre, és egy 17 éves angolra. Az őszi szünetben a kisebbik (németes) azzal állt elő anyukájának, mivel a tesója újra jön hozzánk nyelvvizsga-érettségi felkészítés folytatása miatt, hogy ő is szeretne jönni! (???) Kérdezem tőle, mikor már nálunk voltak: ”...na mi van megszeretted a németet?...vagy már jó fej lett a tanár a suliban?” - merthogy korábban egy “...sípszó...” festette le, és ettől még az édesanya sem zárkózott el. Mire ő “...nem, nem lett jó fej a tanár, ugyanolyan “...sípszó...”, mint volt, de én már értem és követni is tudom az órákat, mert emlékszem az itt tanultakra. És kamatoztatod is? Ja..., a dolgozatok 4-esre, a felelések 4-esre és 5-ösre sikerülnek.
Képzeljétek el, kezdetben nyáron ő alig tudott 45-50 percet egyhelyben ülni, és félelmetesen letört és szomorú volt, hogy a nyara egy részét itt kell eltöltenie. Most meg “önként és dalolva” -ahogy mondani szokták- jött. Az EEG-énk már rendre 80-90 %-os szintet mutat nála, ami a megnövelt szellemi kapacitást és koncentráció képességét jelzi a folyamat alatt. A bezárkózott iskolásból egy mosolygós, beszédes, mondhatnám kinyílt egyén lett.
Ez nekem többet ért eddig bármilyen más pozitív visszajelzésnél!